Hangyák

Társaséletű hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak, a méhek és a darazsak közvetlen rokonai. A világ minden pontján megtalálhatóak, több mint 6500 fajt tartanak számon, ebből Magyarországon körülbelül 70 faj él. Fajtól függően eltérő méretűek, és színűek.

A hangyák fejében található sejtek száma messze meghaladja más rovarcsoportékét. A kifejlődött idegrendszerüknek köszönhetően egyikei a legfejlettebb rovaroknak.

Társas életűek, kisebb-nagyobb „államokban”, úgynevezett bolyokban élnek, amelyeknek négyféle lakója lehet:

királynő: nagy termetű, termékeny nőstény

dolgozók :jóval kisebb elcsökevényesedett steril nőstények

nőstények: a királynőhöz hasonló szárnyas, termékeny egyedek

hímek: a szárnyas, karcsú, nagy szemű termékeny egyedek

Teljes átalakulással fejlődnek. A lárvák bebozódáskor többnyire finom burokkal ún. kokonnal veszik körbe magukat. Rejtett életmódot folytatnak. Fejlődési szakaszok:

a petétől a lárva állapotig kb. 10-15 nap telik el.
A lárva 10-15 nap múlva bebábozódik,
a bából pedig, 10-25 nap elteltével kel ki az imágó.

A metamorfózis időszaka átlagosan 1-1,5 hónap, de akár 2 hónap is lehet.

Hibernáció: október- március

Szaporodás: Az ivarérett egyedek párzása jellemzően nyár derekán, meleg napokon történik meg, ezt követően a hímek hamarosan elpusztulnak. A fiatal királynők elhagyják szárnyaikat és új kolóniát alapítanak egy zárt földalatti kamrában (önálló államalapítású). Hamarosan elkezdenek petéket rakni, felélik a már fölösleges szárnymozgató izmaikat és zsírtartalékaikat, majd a dolgozók első generációja (kb. 5-10) nyár végére ki is kel.

Hazánkban a leggyakoribb hangyafajták, melyek problémát jelenthetnek otthonunkban:

fáraóhangya
házi hangya
kis fekete hangya
gyepi hangya

Fáraó hangya

Afrikai eredetű szubtrópusi faj, amely ügyesen alkalmazkodott az ember környezetéhez. Szeretik a meleg 26 C hőmérsékletet és a magas 80%-s páratartalmat. Királynő 3,5-5 mm hosszú. Szárnyait sikeres párzás után elveszíti. A hímek 3-4 mm nagyságúak, feltűnően feketék és mindig szárnyasok.
Nagy tömegben az apró 2-2,5 mm nagyságú szárnyatlan dolgozók fordulnak elő, melyek vékony testalkatúak és vörösessárga színűek, sötét testvéggel. Határozóbélyegük a potroh szelvényei a torral kettős bütyökkel ízesülnek.

Az épületbe kizárólag passzív úton, berendezési tárgyakban vagy élelmiszerekben kialakult bolyokkal jut be, ezután az épületek szintjei között a csővezetékek mellett terjed tovább. Jelenlétét parányi mérete miatt csak akkor fedezzük fel, amikor már jelentős mértékben elszaporodott. Irtás kizárólag mérgezett csalétek.

Házi hangya

Élelemszerzés céljából különösen ősszel és tavasszal főleg a kertes házakban fordul elő. A száraz, meleg helyeket kedveli. A nőstény 7-9 mm, a dolgozó 3-4 mm hosszú és vörösbarna színűek.

Elsősorban a szabadban, a ház melletti földben fészkel, de a bolyt korhadt fákban és falrepedésekben is kialakíthatja. Aktívan terjed és ha sikerül neki, akkor a lakásba is bevándorol, de be is hurcolható pl. cserepes növénnyel. Mindenevő, szabadban főleg a levéltetvek nedvét fogyasztja, a lakásban azonban bármilyen élelmiszerrel szívesen táplálkozik.

Irtás: rovarirtó permet, mérgezett csalétek, porozás

Kis fekete hangya

Igen gyakori. Elsősorban a szabadban fordul elő, az épületekbe kizárólag táplálékért jár be. Az épületek körül a boly bejárata a felszínre hordott kis földkupacokról könnyen felismerhető. 3-5 mm hosszú, legtöbbször fekete, de gyakran feketés-barna színű. A nőstény párzás után vagy a régi kolóniához tér vissza, vagy egy kő alatt alagutat ás, ahol áttelel. Tavasz-szal kezdi meg a peterakást. A következő generációt és az anyát a dolgozók gondozzák és etetik.

Szabadban elhullott rovarokkal, virágnektárral, illetve a levéltetvek által kiválasztott mézharmattal táplálkoznak. Érdekesség, hogy a levéltetveket „gondozzák”, majd a nedvet lefejik róluk. Épületekben viszont az édes élelmiszereket fogyasztják, ahova aktívan, a falak repedésein keresztül, a téglák között jutnak be.

Irtás: rovarirtó permet, mérgezett csalétek, porozás

Gyepi hangya

Az eurázsiai eredetű gyepi hangya napjainkban szinte minden kontinensen megtalálható. Hazánkban általában kertes házakban és élelmiszer-raktárakban fordul elő. Ezeket a helyeket különösen ősszel és tavasszal keresi fel élelemszerzés céljából.

A nőstény 6-8 mm, a dolgozó 2-3 mm hosszú. Színük világosbarnától a feketéig változik.

A gyepi hangya pantofág élőlény, vagyis növényi és állati eredetű szerves anyagokkal is képes táplálkozni.

Ragadozó életmódot folytató hangyafajta, így felkutatja és előszeretettel elfogyasztja a környezetében található rovarok lárváit, bábjait és imágóit. Felületes szemmel nehéz megkülönböztetni a fekete hangyától (Lasius niger), mivel első ránézésre méretében és küllemében nagyon hasonlít hozzá. Feje azonban látványosan szélesebb a potrohánál, de ami ennél is fontosabb, hogy a gyepi hangya viszonylag darabos mozgású és a talajfelszínt is csak ritkán hagyja el.

Fészkét a házon kívül a föld alatt vagy korhadt fában és falrepedésekben alakítja ki. Általában nyáron rajzanak ki, de fűtött helyeken már kora tavasszal is elszaporodhatnak. Lakásba bevándorol, de különféle élelmiszerekkel is behurcolható.

Irtás: rovarirtó permet, mérgezett csalétek, porozás